Záróvizsga

A záróvizsgára jelentkezés folyamata: https://neptun.uni-obuda.hu/szakdolgozat

Záróvizsga tételsorok:

Környezetmérnök szak BsC államvizsga tételek
’E’ jelű képzés esetén
I. Természet-, táj-, és környezeti elemek védelme

Levegőtisztaság-védelem:

– Ismertesse a Föld és légkör szféráit.
– Ismertesse a Föld – Nap rendszer energetikai viszonyait.
– Ismertesse a globális környezeti problémákat (savas eső, üvegházhatás, ózonréteg elvékonyodás).
– Ábra segítségével ismertesse a légkör stabilitását.
– Ismertesse a természetben előforduló porokat és azok jellemzőit, egészségügyi hatásait.
– Porleválasztók működése és jellemzői (összportalanítási fok, frakcióportalanítási fok) és ezek meghatározása.
– Ismertesse a szmog kialakulásának feltételeit.
– Ismertesse a légszennyező anyagok terjedését és ennek befolyásoló tényezőit.
– Ismertesse az elektrosztatikus porleválasztókat.
– Ismertesse a porszűrőket.

Vízminőség-védelem:

– Mutassa be a Víz Keretirányelv céljait. Ismertesse a vízgyűjtőterületi gazdálkodás elvét és a vízgyűjtőterület feltárás gyakorlatát. Jellemezze a hazai vízkészletgazdálkodást.
– Ismertesse a vízminősítés elvét és gyakorlatát. Mutassa be a felszíni víz vízminőségének meghatározásához szükséges fizikai, kémiai és biológiai jellemzőket, valamint a VKI szerinti ökológiai vízminősítést! Ismertesse a hazai felszíni és felszín alatti vizek állapotára legjellemzőbb tulajdonságokat.
– Ismertesse a vízminőség szabályozás célját, valamint a legfontosabb műszaki, jogi és gazdasági szabályozó eszközöket.
– Ismertesse a szennyezőanyagok terjedésének folyamatát és az öntisztulást a felszíni és felszín alatti vizekben, valamint a vízfolyások oxigénháztartását meghatározó folyamatokat (oxigén bevitel, szerves anyagok lebomlása, nitrifikáció stb.)
– Ismertesse az ivóvízzel szemben támasztott követelményeket és ezek eléréséhez szükséges víztisztítási technológiákat, valamint a vízbeszerzés lehetőségeit felszíni és felszín alatti vízbázisokból.
– Adja meg a szennyvíz definícióját, csoportjait és jellemzőit, valamint az összegyűjtésükre és elvezetésükre alkalmazott módszereket.
– Ismertesse a kommunális szennyvizek hagyományos tisztítási fokozatait, a tisztított szennyvíz újrahasznosításának feltételeit és lehetőségeit.
– Ismertesse a víz és szennyvíztisztításban alkalmazott membránszűrési technológia elvét, és a technológiai berendezéseket.
– Mutassa be a természetközeli és decentralizált szennyvíztisztítási eljárásokat, valamint alkalmazásuk indokait és feltételeit.
– Jellemezze a szennyvíziszapot összetétele alapján és ismertesse kezelésének technológiai lehetőségeit és célját, valamint hasznosításának feltételeit és lehetőségeit.

Zaj- és rezgésvédelem:

– Mit nevezünk hangnak? Mi a különbség a hang és a zaj között? Csoportosítsa a hangokat frekvenciájuk alapján! Hogyan határozható meg a hangnyomás effektív értéke a hangnyomás csúcs (maximális) értékéből?
– Milyen hangforrás típusokat ismer (mondjon mindegyikre példát)? Mit ért irányítási tényező alatt. Pontszerű hangforrás esetén, hogyan határozható meg a hangtérben a hangintenzitása. Hogyan függ a hangterjedési sebessége levegőben a hőmérséklettől?
– Ismertesse a megismert hangszinteket! Mi a köztük lévő matematikai kapcsolat? Milyen tényezők befolyásolják a hangosságszintet?
– Ismertesse a szabad térben a hang terjedését! Ismertesse a zajmérés végrehajtását!
– Ismertesse zárt hangtérben a hangterjedését! Mit értünk utózengési idő alatt, hogyan számolható?
– Mit értünk stratégiai zajtérkép alatt? Ismertesse a legfontosabb zajvédelmi megoldásokat (forrásnál, átviteli úton és a vevőnél)!
– Milyen fizikai mennyiségekkel jellemezhető a rezgés nagysága? a Hogyan csoportosíthatjuk a gépészeti jellegű rezgésforrásokat? Melyek a rezgésvédelem főbb módszerei?
– Csoportosítsa a sugárzásokat! Ismertesse a sugárzások detektálását, mérőeszközeit és mérési módszereit, valamint ismertesse a radioaktív bomlási törvényt!
– Ismertesse a radioaktív hulladékok keletkezését, kezelését, tárolását és végleges elhelyezését! Ismertesse a dózis mennyiségeket!
– Sugárvédelemben milyen védekezési módszerek alkalmazhatók? Mi ért a környezeti sugárvédelem ellenőrzése alatt?

Talajvédelem:

– Mi a talaj? Ismertesse a talaj rétegeit, funkcióit, fázisait, kiemelten a talajkolloidokat és szerepüket.
– Ismertesse a talaj degradáció fogalmát, a kiváltó tényezőket! Melyek a legfontosabb talaj degradációs folyamatok (Magyarországon)?
– Ismertesse az eróziós jelenségeket és az ellenük való védekezés módszereit!
– Ismertesse a szikesedés jelenségét kialakulásának körülményeit, és az ellene való védekezést!
– Ismertesse a leggyakrabban előforduló szerves talajszennyezéseket és elhárítási módjukat, valamint a talajmintavétel elveit!
– Ismertesse a leggyakrabban előforduló szervetlen talajszennyezéseket és elhárítási módjukat, valamint a talajmintavétel elveit!
– Ismertesse a felszín alatti kőolajszennyezések megoszlását és beépülését a talajba, terjedésének folyamatát és elhárításának módozatait!
– Ismertesse a bioremediáció és a fitoremediáció fogalmát és alkalmazásainak lehetőségeit!
– Ismertesse a talajszennyezés in-situ, in-site, ex-situ, ex-site mentesítések fogalmát és hasonlítsa össze a módszerek előnyeit és hátrányait!
– Ismertesse az Európai Talaj Charta lényegét.

Hulladékgazdálkodás:

– Adja meg a hulladékok lehetséges csoportosításait, jellemzőit.
– Ismertesse a hulladékgazdálkodás célját és alapelveit, valamint a Hulladékgazdálkodási Tervet.
– Ismertesse a hulladékgyűjtést.
– Ismertesse a hulladékszállítás lehetséges módozatait és a hulladékátrakást.
– Sorolja fel és ismertesse a hulladék-előkezelés fizikai eljárásait.
– Sorolja fel és ismertesse a hulladék-előkezelés kémiai eljárásait.
– Ismertesse a hulladékégetés technológiai lépéseit.
– Ismertesse a pirolízis technológiai lépéseit.
– Ismertesse az aerob és anaerob hulladékkezelést.
– Ismertesse a veszélyes hulladékok elhelyezését, lerakását.

Természet-és tájvédelem:

– Mi a földrajzi táj, mit tud a különböző tájfogalmakról, a nagy-közép- és kistájak elkülönítésének szempontjai (tájalkotó tényezők), a tájak hierarchikus rendszere.
– A hazai tájbeosztás értelmezése, főbb tájtípusok ismertetése, Magyarország tájtípusai, alföldi nagytájak bemutatása, sajátosságai (Alföld, Kisalföld).
– A hazai tájbeosztás értelmezése, főbb tájtípusok ismertetése Magyarország tájtípusai, dombvidéki nagytájak bemutatása, sajátosságai (Dunántúli-dombság, Nyugat-magyarországi peremvidék).
– A hazai tájbeosztás értelmezése, főbb tájtípusok ismertetése Magyarország tájtípusai, középhegyvidéki nagytájak bemutatása, sajátosságai (Dunántúli-khg, Északi-khg.
– Biológiai szerveződés szintjei. Populáció fogalma (általános és biológiai). Populációdinamikai módszerek; niche metodikája.
– Globális ökológiai mintázatok vizsgálata ökológiai egységekben (egyed, populáció, bioszféra), klímaváltozás hatásai.
– A környezetterhelés biológiai indikátorai, jelző és mérő élőlények jelentősége az ökológiai hatásvizsgálatokban.
– Biodiverzitás monitorozás jelentősége a természetvédelemben.
– Életközösségek és élőhelyek védelme, közösségi szintű természetvédelmi stratégiák. Idegenhonos fajok és az invázió.
– A természetvédelem célja, szervezetei. A természetvédelem hazai és nemzetközi története.
– A környezet- és természetvédelem kapcsolata, természeti értékek általános és kiemelt védelme.
– Természeti értékek megóvása, védettségi fokozatok, a védetté nyilvánítás kritériumai, egyedi tájérékek kataszterezése.
– A természetvédelmi területek típusai (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület) elkülönítésük szempontjai, természetvédelmi jelentőségük, természetvédelmi kezelés: in situ és ex situ természetvédelem.
– A természetvédelem szintjei, tárgyai (geológiai, geomorfológiai, hidrológiai).
– A természetvédelem szintjei, tárgyai (botanikai, zoológiai, tájképi, kultúrtörténeti értékek).
– Nemzetközi természetvédelmi egyezmények, EU rendelkezések a természetvédelem szakágaira vonatkozóan.
– Az Európai Unió tájmegőrzési programja, a NATURA 2000 hazai területei.
– Tájképi értékek védelme, tájhasználat sajátosságai hazánk alföldi tájformáin (HNP, KNP, FHNP, KMNP).
– Tájképi értékek védelme, tájhasználat sajátosságai hazánk dombvidéki tájformáin (DDNP, DINP, ŐNP).
– Tájképi értékek védelme, tájhasználat sajátosságai hazánk középhegyvidéki tájformáin (BNP, ANP, Balaton-felvidéki NP).

Zöldenergia specializáció kérdései:
II. Megújuló energiák forrásai I.-III. (Zöldenergia specializáció esetén)

Napenergia alkalmazása:

– Csoportosítsa a napenergia hasznosításának lehetőségeit. Térjen ki a napenergia passzív alkalmazására.
– Ismertesse röviden a Napban lejátszódó fúziós folyamatot! Mit ért a napállandó fogalma alatt? Térjen ki a magyarországi napenergia hasznosítás lehetőségére.
– Ismertesse a napenergia fototermikus hasznosítást. Milyen eszközökkel valósítható meg? Térjen ki a napkollektorok hatásfokára!
– Tömören mutassa be a fotoelektromos hasznosítás során alkalmazott napelem működését! – – Mit ért az STC fogalma alatt?
– Milyen tényezőktől függ a napelem cellák teljesítménye? Csoportosítsa a különböző napelem típusokat, adja meg hatásfokukat!
– Mutassa be a szigetüzemű és hálózatra visszatápláló napelemes rendszereket! Ismertesse a napenergia alkalmazásának előnyeit és hátrányait!

Szélenergia alkalmazása:

– Ismertesse a szél kialakulását és a szélsebesség változását a magasság függvényében! Vázolja a szélerőművek fejlődési irányait és trendjét.
– Hogyan csoportosíthatók a szélerőművek. (tengely elhelyezkedés, teljesítmény nagyság szerint)? Ismertesse a szélerőmű energetikai láncát!
– Vázlat segítségével mutassa be a háromlapátos szélturbina főbb szerkezeti elemeit! Milyen erőknek köszönhető a széllapátok forgó mozgása?
– Milyen tényezőktől függ a szélerőmű teljesítménye és hatásfoka? Térjen ki a Betz-formulára.
– Ismertesse a gondola gépészeti és villamos egységeit! Mi a feladata a közlőműnek?
– Ismertesse a szélturbinák nemzetközi és hazai jövőjét! Mik a szélturbinák jelenlegi fejlesztési irányai?
– Milyen környezeti hatásai vannak a szélerőműveknek?

Vízenergia alkalmazása:

– Ismertesse a vízkörforgást! Ismertesse a vízenergia jellemzőit (előnyei és hátrányai). Mutassa be a vízenergia nemzetközi és magyarországi helyzetét!
– Ismertesse a vízerőművek működést, majd csoportosítsa a vízerőműveket! Milyen vízturbina típusokat alkalmazhatunk az egyes vízerőmű típusoknál?
– Ismertesse a vízerőművek teljesítményének meghatározását!
– Ismertesse a tárolós vízerőművek működését!
– Ismertesse az árapály- és hullámerőműveket!
– Ismertesse a magyarországi vízenergia potenciált és annak kihasználtságát!

Geotermikus- és hidrogén energia alkalmazása:

– Mit nevezünk geotermikus energiának? Mi a geotermikus gradiens? Ismertesse a geotermikus energia termikus hasznosítását!
– Ismertesse az elektromos energia előállítását geotermikus energiából! Mik a hasznosítható fluidum fizikai jellemzői ebben az esetben?
– Ismertesse a földhő hőszivattyús hasznosítását! A földhő energiája alapvetően mitől függ?
– Ismertesse a hidrogén előállítását, tárolását és szállítását!
– Ismertesse az üzemanyagcellák működését és fontosabb típusait!
– Ismertesse a hibrid meghajtású gépjármű energialáncát! Sorolja fel a hidrogéncellák előnyeit és hátrányait!

Biomassza alapanyagok és alkalmazásuk:

– Indokolja, hogy miért lehet – tágabb értelemben – a biomassza energia alkalmazást egyúttal napenergia hasznosításnak (is) tekinteni?
– Hogyan csoportosítaná a biomassza alapanyag fajtákat? Minden egyes csoportra adjon példát!
– Mit ért az úgynevezett „Biomassza dilemma” fogalma alatt? Milyen érveket tud felsorakoztatni mellette és ellene?
– A hagyományos fosszilis és atomenergetikai mixben mekkora és milyen szerepet lát a biomassza felhasználását tekintve jelenleg és 25 – 50 éves távlaton?
– Ismertesse a biomassza alapanyagokat hasznosító technológiákat? Az egyik biomassza technológiát részletezze műszaki, energetikai szempontból is!
– Milyen környezeti hatásai vannak (lehetnek) az egyes biomassza alapanyagok energetikai hasznosításának?

Környezetmérnök szak BsC államvizsga tételek
’C’ jelű képzés esetén

Környezeti elemek védelme

Levegőtisztaság-védelem:

– Ismertesse a Föld és légkör szféráit.
– Ismertesse a Föld – Nap rendszer energetikai viszonyait.
– Ismertesse a globális környezeti problémákat (savas eső, üvegházhatás, ózonréteg elvékonyodás).
– Ábra segítségével ismertesse a légkör stabilitását.
– Ismertesse a természetben előforduló porokat és azok jellemzőit.
– Porleválasztók jellemzői (összportalanítási fok, frakcióportalanítási fok) és ezek meghatározása.
– Ismertesse a durva porleválasztókat.
– Ismertesse a centrifugális elven működő porleválasztókat.
– Ismertesse az elektrosztatikus porleválasztókat.
– Ismertesse a porszűrőket.

Vízminőség-védelem:

– Mutassa be a természeti körforgás során kialakult vízkészleteket és jellemezze azokat! Mi jellemző Magyarország vízkészlet-gazdálkodására?
– Ismertesse a vízminőség fogalmát és meghatározásához szükséges fizikai, kémiai és biológiai jellemzőket, valamint mutassa be a VKI szerinti ökológiai vízminősítést!
– Mi a vízminőség szabályozás célja, ismertesse a legfontosabb műszaki és jogi, és gazdasági szabályozó eszközöket?
– Ismertesse a szennyezőanyagok terjedésének folyamatát és az öntisztulást a felszíni és felszín alatti vizekben!
– Ismertesse az ivóvízzel szemben támasztott követelményeket és ezek eléréséhez szükséges víztisztítási technológiákat, valamint a vízbeszerzés lehetőségeit felszíni és felszín alatti vízbázisokból?
– Adja meg a szennyvíz definícióját, csoportjait és jellemzőit, valamint az összegyűjtésükre és elvezetésükre alkalmazott módszereket!
– Ismertesse a kommunális szennyvizek hagyományos tisztítási fokozatait!
– Ismertesse a víz és szennyvíztisztításban alkalmazott membránszűrési technológia elvét, és a technológiai berendezéseket!
– Mutassa be a természetközeli és decentralizált szennyvíztisztítási eljárásokat, és indokolja alkalmazásukról milyen esetben dönt!
– Jellemezze a szennyvíziszapot összetétele alapján és ismertesse kezelésének technológiai lehetőségeit és célját!

Zaj, rezgés, sugárzás védelem:

– Hogyan csoportosíthatjuk a hangokat frekvenciájuk, energiájuk, a hullámalak és időbeni változásuk szerint? Milyen matematikai kapcsolat írható fel a hangintenzitás és a hangnyomás effektív (rms) értéke között? Hogyan határozható meg a hangnyomás effektív értéke a hangnyomás csúcs (maximális) értékéből.
– Milyen fizikai mennyiségek jellemzik a hangerősségét és mi a kapcsolatuk (hangnyomás-, hangintenzitás- és hangosságszint)? Térjen ki a Fletcher-Munson görbékre! Milyen tényezők befolyásolják a hangosságszintet?
– Ismertesse a szabadtéri hangterjedést befolyásoló tényezőket! Térjen ki a hanggát (fal) ismertetésére! Értelmezze a Fresnel-féle számot!
– Ismertesse egy zárt hangtér energiaviszonyait? Mit értünk utózengési idő alatt, hogyan számolható?
– Milyen mérőszámokat alkalmazunk környezeti zaj szintjének meghatározására és milyen előírások vonatkoznak annak értékelésére? Hogyan határozható meg az észlelési (mérési) pontban az hangnyomásszint (számolással és méréssel)?
– Mit értünk stratégiai zajtérkép alatt, hogyan készül és mi a funkciója? Ismertesse a legfontosabb zajvédelmi megoldásokat (forrásnál, átviteli úton és a vevőnél)!
– Hogyan csoportosíthatjuk a gépészeti jellegű rezgésforrásokat? Hogyan határozható meg az egyenértékű rezgésgyorsulás? Hogyan mérhető? Melyek a rezgésvédelem főbb módszerei? Ismertesse a rezgéscsökkentés módozatait!
– Csoportosítsa a részecskesugárzás fő fajtáit! Ismertesse a radioaktív sugárterhelés természetes és mesterséges összetevőit! Ismertesse a természetes radioaktivitás időbeli lefolyását! Ismertesse a Paksi Atomerőmű működési elvét! Mi a teendő atomerőművi nukleáris balesetek esetén (elhárítási és védekezési módok)?
– Csoportosítsa az elektromágneses sugárzás fő fajtáit! Milyen fizikai mennyiségekkel értékelhető az ionizáló és nem ionizáló sugárzások erőssége? Ismertesse az „ALARA”-elvet. Ismertesse a sugárvédelem legfontosabb védekezési módjait!
– Mit értünk fényszennyezés és elektroszmog alatt? Milyen hatással van az élő környezetre? Hogyan csökkenthetjük hatásukat? Térjen ki a mobiltelefonok használatára (sugárzásuk tekintetében).

Talajvédelem:

– Mi a talaj? Ismertesse a talaj rétegeit, funkcióit, fázisait.
– Ismertesse a talaj degradáció fogalmát, a kiváltó tényezőket! Mik a legfontosabb talaj degradációs folyamatok (Magyarországon)?
– Ismertesse az eróziós jelenségeket és az ellenük való védekezés módszereit!
– Ismertesse a szikesedés jelenségét kialakulásának körülményeit, és az ellene való védekezést!
– Ismertesse a leggyakrabban előforduló szerves talajszennyezéseket és elhárítási módjukat! Szerves szennyezők sorsa a talajban peszticidek, mobilitás, vízoldhatóság, bioakkumuláció.
– Ismertesse a leggyakrabban előforduló szervetlen talajszennyezéseket és elhárítási módjukat!
– Ismertesse a felszín alatti kőolajszennyezések megoszlását és beépülését a talajba, terjedésének folyamatát és elhárításának módozatait!
– Ismertesse a bioremediáció fogalmát, és alkalmazásait!
– Ismertesse a korszerű hulladéklerakás (deponálás) módszereit
– Ismertesse a talajszennyezés in-situ, in-site, ex-site mentesítések fogalmát és hasonlítsa össze a módszerek előnyeit és hátrányait!
– Ismertesse a talajkolloidokat és szerepüket a talajban.
– Ismertesse az Európai Talaj Charta lényegét.
– A talajmintavétel alapelvei.

Hulladékgazdálkodás:

– Adja meg a hulladékok lehetséges csoportosításait, jellemzőit.
– Ismertesse a hulladékgazdálkodás célját és alapelveit, valamint a Hulladékgazdálkodási Tervet.
– Ismertesse a hulladékgyűjtést.
– Ismertesse a hulladékszállítás lehetséges módozatait és a hulladékátrakást.
– Sorolja fel és ismertesse a hulladék-előkezelés fizikai eljárásait.
– Sorolja fel és ismertesse a hulladék-előkezelés kémiai eljárásait.
– Ismertesse a hulladékégetés technológiai lépéseit.
– Ismertesse a pirolízis technológiai lépéseit.
– Ismertesse az aerob és anaerob hulladékkezelést.
– Ismertesse a veszélyes hulladékok elhelyezését, lerakását.

Megújuló energiák:

– Ismertesse a biomasszákat, csoportosításukat, jellemzőiket.
– Ismertesse a biomasszák energetikai célú felhasználását.
– Ismertesse a szélerőművek működését.
– Ismertesse az alternatív üzemanyagok típusait.
– Ismertesse a vízerőművek működését és típusait.
– Ismertesse a geotermikus energia termikus hasznosítását.
– Ismertesse az elektromos energia előállításának módját geotermikus energiából.
– Ismertesse a hőszivattyús energiaellátást.
– Ismertesse a napenergia termikus hasznosítását.
– Ismertesse a napelemeket és felhasználásukat.
– Ismertesse az energiaforrásokat, és az energialáncot.

Természet-és tájvédelem:

– A környezet és táj fogalma, alrendszerei. A természeti, az épített, a társadalmi környezet tájalkotó tényezői és azok jellemzői.
– A földrajzi táj fogalma. A tájelhatárolás szempontjai, típusai, a tájhatárolás értelmezése magyarországi példák bemutatásával.
– Nagy, közép- és kistájak elkülönítése, a hazai tájbeosztás értelmezése: főbb hazai tájtípusok, a tájak hierarchikus rendszere. A tájak egyensúlyi állapota, az egyensúlyi állapot felbomlásának következményei.
– A táj geológiai szempontú értelmezése, a Föld szilárd anyagai: az ásvány, kőzet, érc, kristály fogalma. A földkérget felépítő kőzetek főbb csoportjai.
– Felszínfejlődés, tájváltozás az alapvető szerkezetföldtani tájformáló tevékenységek következtében. Lemeztektonika és kontinensvándorlás.
– A Föld kontinentális és óceáni litoszférájának fejlődése. Földrengések, magmatizmus, vulkanizmus.
– Hasznosítható érces és nem érces ásványi nyersanyagok a pannon medencében, ezek környezeti hatása és környezetvédelmi hasznosíthatósága.
– Az üledékképződési folyamatok környezetföldtani és tájváltozással összefüggő vonatkozásai. A mállás kapcsolata az éghajlattal.
– A légkör és az óceánok közötti kölcsönhatás. Az éghajlatot meghatározó tényezők, meteorológiai tájbeosztás, klímaövek szerinti besorolás.
– Hidrológiai ciklus, a felszíni (vízfolyások és állóvizek) és felszín alatti vizek sajátosságai.
– Talajképződés főbb tényezői, részfolyamatainak sajátosságai.
– Magyarország tájtípusai, alföldi nagytájak bemutatása, sajátosságai (Alföld, Kisalföld).
– Magyarország tájtípusai, dombvidéki és középhegyvidéki nagytájak bemutatása, sajátosságai (Dunántúli-dombság, – Dunántúli-khg, Északi-khg, Nyugat-magyarországi peremvidék).
– A tájpotenciál és ökológiai potenciál fogalma a tájgazdálkodás összefüggései a fenntartható fejlődés elveivel.
– Tájökológiai értékelés, tájhasználati konfliktusok. A tájvédelem célja, elvei, a fenntarthatóság elveinek és szemléletének érvényesítési lehetőségei.
– Az Európai Unió tájmegőrzési programja, a NATURA 2000 hazai területei.
– Az ökológia fogalma, tárgya, célja, alapelvei. Az ökoszisztéma és bioszféra értelmezése.
– Biológiai szerveződés szintjei. Populáció fogalma (általános és biológiai). Populációdinamikai módszerek; niche metodikája.
– Globális ökológiai mintázatok vizsgálata ökológiai egységekben (egyed, populáció, bioszféra), klímaváltozás hatásai.
– A környezetterhelés biológiai indikátorai, jelző és mérő élőlények jelentősége az ökológiai hatásvizsgálatokban.
– Biológiai környezetminőség fogalma, ökológiai szempontú állapotértékelés metodikája.
– Biodiverzitás monitorozás jelentősége a természetvédelemben.
– Életközösségek és élőhelyek védelme, közösségi szintű természetvédelmi stratégiák. Idegenhonos fajok és az invázió.
– A természetvédelem célja, szervezetei. A természetvédelem hazai és nemzetközi története.
– A környezet- és természetvédelem kapcsolata, természeti értékek általános és kiemelt védelme.
– Természeti értékek megóvása, védettségi fokozatok, a védetté nyilvánítás kritériumai.
– A természetvédelmi területek típusai, elkülönítésük szempontjai, természetvédelmi kezelés: in situ és ex situ természetvédelem.
– A természetvédelem szintjei, tárgyai (geológiai, geomorfológiai, hidrológiai).
– A természetvédelem szintjei, tárgyai (botanikai, zoológiai, tájképi, kultúrtörténeti értékek).
– Nemzetközi természetvédelmi egyezmények, EU rendelkezések a természetvédelem szakágaira vonatkozóan.
– Egyedi tájértékek kataszterezése (tájképi jelentőség, területi jelentőség, komplex tájvédelmi jelentőség).
– A nemzeti parkok tájgazdálkodási és természetvédelmi jelentősége. Természetvédelmi kezelés, restaurációs ökológia.
– A tájvédelmi körzetek tájgazdálkodási és természetvédelmi jelentősége. Természetvédelmi kezelés, restaurációs ökológia.
– A természetvédelmi területek tájgazdálkodási és természetvédelmi jelentősége. Természetvédelmi kezelés, restaurációs ökológia.
– Tájképi értékek védelme, tájhasználat sajátosságai hazánk alföldi tájformáin (HNP, KNP, FHNP, KMNP).
– Tájképi értékek védelme, tájhasználat sajátosságai hazánk dombvidéki tájformáin (DDNP, DINP, ŐNP).
– Tájképi értékek védelme, tájhasználat sajátosságai hazánk középhegyvidéki tájformáin (BNP, ANP, Balatoni NP).