Záróvizsga

A záróvizsgára jelentkezés folyamata: https://neptun.uni-obuda.hu/szakdolgozat

Záróvizsga tételsorok:

Környezetmérnök szak BsC államvizsga tételek
’E’ jelű képzés esetén
I. Természet-, táj-, és környezeti elemek védelme

Levegőtisztaság-védelem:

– Ismertesse a Föld és légkör szféráit.
– Ismertesse a Föld – Nap rendszer energetikai viszonyait.
– Ismertesse a globális környezeti problémákat (savas eső, üvegházhatás, ózonréteg elvékonyodás).
– Ábra segítségével ismertesse a légkör stabilitását.
– Ismertesse a természetben előforduló porokat és azok jellemzőit, egészségügyi hatásait.
– Porleválasztók működése és jellemzői (összportalanítási fok, frakcióportalanítási fok) és ezek meghatározása.
– Ismertesse a szmog kialakulásának feltételeit.
– Ismertesse a légszennyező anyagok terjedését és ennek befolyásoló tényezőit.
– Ismertesse az elektrosztatikus porleválasztókat.
– Ismertesse a porszűrőket.

Vízminőség-védelem:

– Mutassa be a Víz Keretirányelv céljait. Ismertesse a vízgyűjtőterületi gazdálkodás elvét és a vízgyűjtőterület feltárás gyakorlatát. Jellemezze a hazai vízkészletgazdálkodást.
– Ismertesse a vízminősítés elvét és gyakorlatát. Mutassa be a felszíni víz vízminőségének meghatározásához szükséges fizikai, kémiai és biológiai jellemzőket, valamint a VKI szerinti ökológiai vízminősítést! Ismertesse a hazai felszíni és felszín alatti vizek állapotára legjellemzőbb tulajdonságokat.
– Ismertesse a vízminőség szabályozás célját, valamint a legfontosabb műszaki, jogi és gazdasági szabályozó eszközöket.
– Ismertesse a szennyezőanyagok terjedésének folyamatát és az öntisztulást a felszíni és felszín alatti vizekben, valamint a vízfolyások oxigénháztartását meghatározó folyamatokat (oxigén bevitel, szerves anyagok lebomlása, nitrifikáció stb.)
– Ismertesse az ivóvízzel szemben támasztott követelményeket és ezek eléréséhez szükséges víztisztítási technológiákat, valamint a vízbeszerzés lehetőségeit felszíni és felszín alatti vízbázisokból.
– Adja meg a szennyvíz definícióját, csoportjait és jellemzőit, valamint az összegyűjtésükre és elvezetésükre alkalmazott módszereket.
– Ismertesse a kommunális szennyvizek hagyományos tisztítási fokozatait, a tisztított szennyvíz újrahasznosításának feltételeit és lehetőségeit.
– Ismertesse a víz és szennyvíztisztításban alkalmazott membránszűrési technológia elvét, és a technológiai berendezéseket.
– Mutassa be a természetközeli és decentralizált szennyvíztisztítási eljárásokat, valamint alkalmazásuk indokait és feltételeit.
– Jellemezze a szennyvíziszapot összetétele alapján és ismertesse kezelésének technológiai lehetőségeit és célját, valamint hasznosításának feltételeit és lehetőségeit.

Zaj- és rezgésvédelem:

– Mit nevezünk hangnak? Mi a különbség a hang és a zaj között? Csoportosítsa a hangokat frekvenciájuk alapján! Hogyan határozható meg a hangnyomás effektív értéke a hangnyomás csúcs (maximális) értékéből?
– Milyen hangforrás típusokat ismer (mondjon mindegyikre példát)? Mit ért irányítási tényező alatt. Pontszerű hangforrás esetén, hogyan határozható meg a hangtérben a hangintenzitása. Hogyan függ a hangterjedési sebessége levegőben a hőmérséklettől?
– Ismertesse a megismert hangszinteket! Mi a köztük lévő matematikai kapcsolat? Milyen tényezők befolyásolják a hangosságszintet?
– Ismertesse a szabad térben a hang terjedését! Ismertesse a zajmérés végrehajtását!
– Ismertesse zárt hangtérben a hangterjedését! Mit értünk utózengési idő alatt, hogyan számolható?
– Mit értünk stratégiai zajtérkép alatt? Ismertesse a legfontosabb zajvédelmi megoldásokat (forrásnál, átviteli úton és a vevőnél)!
– Milyen fizikai mennyiségekkel jellemezhető a rezgés nagysága? a Hogyan csoportosíthatjuk a gépészeti jellegű rezgésforrásokat? Melyek a rezgésvédelem főbb módszerei?
– Csoportosítsa a sugárzásokat! Ismertesse a sugárzások detektálását, mérőeszközeit és mérési módszereit, valamint ismertesse a radioaktív bomlási törvényt!
– Ismertesse a radioaktív hulladékok keletkezését, kezelését, tárolását és végleges elhelyezését! Ismertesse a dózis mennyiségeket!
– Sugárvédelemben milyen védekezési módszerek alkalmazhatók? Mi ért a környezeti sugárvédelem ellenőrzése alatt?

Talajvédelem:

– Mi a talaj? Ismertesse a talaj rétegeit, funkcióit, fázisait, kiemelten a talajkolloidokat és szerepüket.
– Ismertesse a talaj degradáció fogalmát, a kiváltó tényezőket! Melyek a legfontosabb talaj degradációs folyamatok (Magyarországon)?
– Ismertesse az eróziós jelenségeket és az ellenük való védekezés módszereit!
– Ismertesse a szikesedés jelenségét kialakulásának körülményeit, és az ellene való védekezést!
– Ismertesse a leggyakrabban előforduló szerves talajszennyezéseket és elhárítási módjukat, valamint a talajmintavétel elveit!
– Ismertesse a leggyakrabban előforduló szervetlen talajszennyezéseket és elhárítási módjukat, valamint a talajmintavétel elveit!
– Ismertesse a felszín alatti kőolajszennyezések megoszlását és beépülését a talajba, terjedésének folyamatát és elhárításának módozatait!
– Ismertesse a bioremediáció és a fitoremediáció fogalmát és alkalmazásainak lehetőségeit!
– Ismertesse a talajszennyezés in-situ, in-site, ex-situ, ex-site mentesítések fogalmát és hasonlítsa össze a módszerek előnyeit és hátrányait!
– Ismertesse az Európai Talaj Charta lényegét.

Hulladékgazdálkodás:

– Adja meg a hulladékok lehetséges csoportosításait, jellemzőit.
– Ismertesse a hulladékgazdálkodás célját és alapelveit, valamint a Hulladékgazdálkodási Tervet.
– Ismertesse a hulladékgyűjtést.
– Ismertesse a hulladékszállítás lehetséges módozatait és a hulladékátrakást.
– Sorolja fel és ismertesse a hulladék-előkezelés fizikai eljárásait.
– Sorolja fel és ismertesse a hulladék-előkezelés kémiai eljárásait.
– Ismertesse a hulladékégetés technológiai lépéseit.
– Ismertesse a pirolízis technológiai lépéseit.
– Ismertesse az aerob és anaerob hulladékkezelést.
– Ismertesse a veszélyes hulladékok elhelyezését, lerakását.

Természet-és tájvédelem:

– Mi a földrajzi táj, mit tud a különböző tájfogalmakról, a nagy-közép- és kistájak elkülönítésének szempontjai (tájalkotó tényezők), a tájak hierarchikus rendszere.
– A hazai tájbeosztás értelmezése, főbb tájtípusok ismertetése, Magyarország tájtípusai, alföldi nagytájak bemutatása, sajátosságai (Alföld, Kisalföld).
– A hazai tájbeosztás értelmezése, főbb tájtípusok ismertetése Magyarország tájtípusai, dombvidéki nagytájak bemutatása, sajátosságai (Dunántúli-dombság, Nyugat-magyarországi peremvidék).
– A hazai tájbeosztás értelmezése, főbb tájtípusok ismertetése Magyarország tájtípusai, középhegyvidéki nagytájak bemutatása, sajátosságai (Dunántúli-khg, Északi-khg.
– Biológiai szerveződés szintjei. Populáció fogalma (általános és biológiai). Populációdinamikai módszerek; niche metodikája.
– Globális ökológiai mintázatok vizsgálata ökológiai egységekben (egyed, populáció, bioszféra), klímaváltozás hatásai.
– A környezetterhelés biológiai indikátorai, jelző és mérő élőlények jelentősége az ökológiai hatásvizsgálatokban.
– Biodiverzitás monitorozás jelentősége a természetvédelemben.
– Életközösségek és élőhelyek védelme, közösségi szintű természetvédelmi stratégiák. Idegenhonos fajok és az invázió.
– A természetvédelem célja, szervezetei. A természetvédelem hazai és nemzetközi története.
– A környezet- és természetvédelem kapcsolata, természeti értékek általános és kiemelt védelme.
– Természeti értékek megóvása, védettségi fokozatok, a védetté nyilvánítás kritériumai, egyedi tájérékek kataszterezése.
– A természetvédelmi területek típusai (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület) elkülönítésük szempontjai, természetvédelmi jelentőségük, természetvédelmi kezelés: in situ és ex situ természetvédelem.
– A természetvédelem szintjei, tárgyai (geológiai, geomorfológiai, hidrológiai).
– A természetvédelem szintjei, tárgyai (botanikai, zoológiai, tájképi, kultúrtörténeti értékek).
– Nemzetközi természetvédelmi egyezmények, EU rendelkezések a természetvédelem szakágaira vonatkozóan.
– Az Európai Unió tájmegőrzési programja, a NATURA 2000 hazai területei.
– Tájképi értékek védelme, tájhasználat sajátosságai hazánk alföldi tájformáin (HNP, KNP, FHNP, KMNP).
– Tájképi értékek védelme, tájhasználat sajátosságai hazánk dombvidéki tájformáin (DDNP, DINP, ŐNP).
– Tájképi értékek védelme, tájhasználat sajátosságai hazánk középhegyvidéki tájformáin (BNP, ANP, Balaton-felvidéki NP).

Zöldenergia specializáció kérdései:
II. Megújuló energiák forrásai I.-III. (Zöldenergia specializáció esetén)

Napenergia alkalmazása:

– Csoportosítsa a napenergia hasznosításának lehetőségeit. Térjen ki a napenergia passzív alkalmazására.
– Ismertesse röviden a Napban lejátszódó fúziós folyamatot! Mit ért a napállandó fogalma alatt? Térjen ki a magyarországi napenergia hasznosítás lehetőségére.
– Ismertesse a napenergia fototermikus hasznosítást. Milyen eszközökkel valósítható meg? Térjen ki a napkollektorok hatásfokára!
– Tömören mutassa be a fotoelektromos hasznosítás során alkalmazott napelem működését! – – Mit ért az STC fogalma alatt?
– Milyen tényezőktől függ a napelem cellák teljesítménye? Csoportosítsa a különböző napelem típusokat, adja meg hatásfokukat!
– Mutassa be a szigetüzemű és hálózatra visszatápláló napelemes rendszereket! Ismertesse a napenergia alkalmazásának előnyeit és hátrányait!

Szélenergia alkalmazása:

– Ismertesse a szél kialakulását és a szélsebesség változását a magasság függvényében! Vázolja a szélerőművek fejlődési irányait és trendjét.
– Hogyan csoportosíthatók a szélerőművek. (tengely elhelyezkedés, teljesítmény nagyság szerint)? Ismertesse a szélerőmű energetikai láncát!
– Vázlat segítségével mutassa be a háromlapátos szélturbina főbb szerkezeti elemeit! Milyen erőknek köszönhető a széllapátok forgó mozgása?
– Milyen tényezőktől függ a szélerőmű teljesítménye és hatásfoka? Térjen ki a Betz-formulára.
– Ismertesse a gondola gépészeti és villamos egységeit! Mi a feladata a közlőműnek?
– Ismertesse a szélturbinák nemzetközi és hazai jövőjét! Mik a szélturbinák jelenlegi fejlesztési irányai?
– Milyen környezeti hatásai vannak a szélerőműveknek?

Vízenergia alkalmazása:

– Ismertesse a vízkörforgást! Ismertesse a vízenergia jellemzőit (előnyei és hátrányai). Mutassa be a vízenergia nemzetközi és magyarországi helyzetét!
– Ismertesse a vízerőművek működést, majd csoportosítsa a vízerőműveket! Milyen vízturbina típusokat alkalmazhatunk az egyes vízerőmű típusoknál?
– Ismertesse a vízerőművek teljesítményének meghatározását!
– Ismertesse a tárolós vízerőművek működését!
– Ismertesse az árapály- és hullámerőműveket!
– Ismertesse a magyarországi vízenergia potenciált és annak kihasználtságát!

Geotermikus- és hidrogén energia alkalmazása:

– Mit nevezünk geotermikus energiának? Mi a geotermikus gradiens? Ismertesse a geotermikus energia termikus hasznosítását!
– Ismertesse az elektromos energia előállítását geotermikus energiából! Mik a hasznosítható fluidum fizikai jellemzői ebben az esetben?
– Ismertesse a földhő hőszivattyús hasznosítását! A földhő energiája alapvetően mitől függ?
– Ismertesse a hidrogén előállítását, tárolását és szállítását!
– Ismertesse az üzemanyagcellák működését és fontosabb típusait!
– Ismertesse a hibrid meghajtású gépjármű energialáncát! Sorolja fel a hidrogéncellák előnyeit és hátrányait!

Biomassza alapanyagok és alkalmazásuk:

– Indokolja, hogy miért lehet – tágabb értelemben – a biomassza energia alkalmazást egyúttal napenergia hasznosításnak (is) tekinteni?
– Hogyan csoportosítaná a biomassza alapanyag fajtákat? Minden egyes csoportra adjon példát!
– Mit ért az úgynevezett „Biomassza dilemma” fogalma alatt? Milyen érveket tud felsorakoztatni mellette és ellene?
– A hagyományos fosszilis és atomenergetikai mixben mekkora és milyen szerepet lát a biomassza felhasználását tekintve jelenleg és 25 – 50 éves távlaton?
– Ismertesse a biomassza alapanyagokat hasznosító technológiákat? Az egyik biomassza technológiát részletezze műszaki, energetikai szempontból is!
– Milyen környezeti hatásai vannak (lehetnek) az egyes biomassza alapanyagok energetikai hasznosításának?

Környezetmérnök szak BsC államvizsga tételek
’E’ jelű képzés esetén
II. Vízgyűjtő és csapadékvízgazdálkodás, Víziközmű-hálózatok, csatornázás

Vízgyűjtő- és csapadékvíz gazdálkodás
(E tanterv 4 kredit, F tanterv 5 kredit)

Hogyan osztályozzuk a vízgyűjtőket lefolyás szempontjából és hogyan történik a lefolyási tényező becslése ?
Mit értünk a levegő abszolút és relatív nedvességtartalmán? Mi a harmatpont ?
Hogyan kapcsolódik a csapadékvíz gazdálkodás a hidrológia rész területeihez?
Mire használható a csapadékvíz?
Hidrológiai mérések, vízhozam, vízállás, vízjárás. Mi az ökológiai minimum vízhozam?
Vízkészletek a felszíni vizeknél, hasznosíthatóságuk térben és időben.
Felszín alatti vízkészletek típusai, konfliktusok.
Mi a víznyelő erdősávok szerepe? (rajzon is bemutatva)
Mi a különbség a síkvidéki, a hegy-és dombvidéki vízrendezés között?
Melyek a belvíz okai (tényezők), és a belvíz védelmi készültség fokozatai?
Mi a különbség az ármentesítés és árvédekezés között? Mit jelent a középvizi és nagyvizi szabályozás?
Erózió fogalma és típusai.
Hogyan védekezhetünk az erózió ellen?
Melyek az erózió elleni védelem agrotechnikai és erdészeti eszközei?
Mutassa be az új Vásárhelyi Tervet?

Víziközmű-hálózatok – Csatornázás

(E és F tanterv 5 kredit)

A Föld vízkészlete, a készletek nagyság szerinti felsorolása.
A víz természeti körforgása.
Vízelvezető rendszerek feladata.
Vízelvezető rendszerek fajtái áramlástani szempontból, előnyök, hátrányok.
Vízelvezető rendszerek fajtái rendeltetésük szerint, előnyök, hátrányok.
Szennyvíz mennyiség becslése.
Elvezetendő csapadékvíz mennyiségének becslése.
Gravitációs csapadékcsatorna méretezése, fektetése.
Gravitációs egyesített rendszerű csatorna méretezése
Szennyvízelvezető rendszerek fajtái áramlástani szempontból, előnyök, hátrányok, nyomás alatti vezetékek méretezése.
Nyomócsövek védelme.
A települések vízelvezető rendszereinek méretezése, követelmények.
A települési csapadékvíz – gazdálkodás.
Klímaváltozás hatása a vízelvezetésre.
Szag és korróziós hatások és eliminálásuk a csatornahálózatokban.
A csatornák állapotvizsgálata és nyilvántartása.

Környezetmérnök szak BsC államvizsga tételek
’C’ jelű képzés esetén

Környezeti elemek védelme

Levegőtisztaság-védelem:

– Ismertesse a Föld és légkör szféráit.
– Ismertesse a Föld – Nap rendszer energetikai viszonyait.
– Ismertesse a globális környezeti problémákat (savas eső, üvegházhatás, ózonréteg elvékonyodás).
– Ábra segítségével ismertesse a légkör stabilitását.
– Ismertesse a természetben előforduló porokat és azok jellemzőit.
– Porleválasztók jellemzői (összportalanítási fok, frakcióportalanítási fok) és ezek meghatározása.
– Ismertesse a durva porleválasztókat.
– Ismertesse a centrifugális elven működő porleválasztókat.
– Ismertesse az elektrosztatikus porleválasztókat.
– Ismertesse a porszűrőket.

Vízminőség-védelem:

– Mutassa be a természeti körforgás során kialakult vízkészleteket és jellemezze azokat! Mi jellemző Magyarország vízkészlet-gazdálkodására?
– Ismertesse a vízminőség fogalmát és meghatározásához szükséges fizikai, kémiai és biológiai jellemzőket, valamint mutassa be a VKI szerinti ökológiai vízminősítést!
– Mi a vízminőség szabályozás célja, ismertesse a legfontosabb műszaki és jogi, és gazdasági szabályozó eszközöket?
– Ismertesse a szennyezőanyagok terjedésének folyamatát és az öntisztulást a felszíni és felszín alatti vizekben!
– Ismertesse az ivóvízzel szemben támasztott követelményeket és ezek eléréséhez szükséges víztisztítási technológiákat, valamint a vízbeszerzés lehetőségeit felszíni és felszín alatti vízbázisokból?
– Adja meg a szennyvíz definícióját, csoportjait és jellemzőit, valamint az összegyűjtésükre és elvezetésükre alkalmazott módszereket!
– Ismertesse a kommunális szennyvizek hagyományos tisztítási fokozatait!
– Ismertesse a víz és szennyvíztisztításban alkalmazott membránszűrési technológia elvét, és a technológiai berendezéseket!
– Mutassa be a természetközeli és decentralizált szennyvíztisztítási eljárásokat, és indokolja alkalmazásukról milyen esetben dönt!
– Jellemezze a szennyvíziszapot összetétele alapján és ismertesse kezelésének technológiai lehetőségeit és célját!

Zaj, rezgés, sugárzás védelem:

– Hogyan csoportosíthatjuk a hangokat frekvenciájuk, energiájuk, a hullámalak és időbeni változásuk szerint? Milyen matematikai kapcsolat írható fel a hangintenzitás és a hangnyomás effektív (rms) értéke között? Hogyan határozható meg a hangnyomás effektív értéke a hangnyomás csúcs (maximális) értékéből.
– Milyen fizikai mennyiségek jellemzik a hangerősségét és mi a kapcsolatuk (hangnyomás-, hangintenzitás- és hangosságszint)? Térjen ki a Fletcher-Munson görbékre! Milyen tényezők befolyásolják a hangosságszintet?
– Ismertesse a szabadtéri hangterjedést befolyásoló tényezőket! Térjen ki a hanggát (fal) ismertetésére! Értelmezze a Fresnel-féle számot!
– Ismertesse egy zárt hangtér energiaviszonyait? Mit értünk utózengési idő alatt, hogyan számolható?
– Milyen mérőszámokat alkalmazunk környezeti zaj szintjének meghatározására és milyen előírások vonatkoznak annak értékelésére? Hogyan határozható meg az észlelési (mérési) pontban az hangnyomásszint (számolással és méréssel)?
– Mit értünk stratégiai zajtérkép alatt, hogyan készül és mi a funkciója? Ismertesse a legfontosabb zajvédelmi megoldásokat (forrásnál, átviteli úton és a vevőnél)!
– Hogyan csoportosíthatjuk a gépészeti jellegű rezgésforrásokat? Hogyan határozható meg az egyenértékű rezgésgyorsulás? Hogyan mérhető? Melyek a rezgésvédelem főbb módszerei? Ismertesse a rezgéscsökkentés módozatait!
– Csoportosítsa a részecskesugárzás fő fajtáit! Ismertesse a radioaktív sugárterhelés természetes és mesterséges összetevőit! Ismertesse a természetes radioaktivitás időbeli lefolyását! Ismertesse a Paksi Atomerőmű működési elvét! Mi a teendő atomerőművi nukleáris balesetek esetén (elhárítási és védekezési módok)?
– Csoportosítsa az elektromágneses sugárzás fő fajtáit! Milyen fizikai mennyiségekkel értékelhető az ionizáló és nem ionizáló sugárzások erőssége? Ismertesse az „ALARA”-elvet. Ismertesse a sugárvédelem legfontosabb védekezési módjait!
– Mit értünk fényszennyezés és elektroszmog alatt? Milyen hatással van az élő környezetre? Hogyan csökkenthetjük hatásukat? Térjen ki a mobiltelefonok használatára (sugárzásuk tekintetében).

Talajvédelem:

– Mi a talaj? Ismertesse a talaj rétegeit, funkcióit, fázisait.
– Ismertesse a talaj degradáció fogalmát, a kiváltó tényezőket! Mik a legfontosabb talaj degradációs folyamatok (Magyarországon)?
– Ismertesse az eróziós jelenségeket és az ellenük való védekezés módszereit!
– Ismertesse a szikesedés jelenségét kialakulásának körülményeit, és az ellene való védekezést!
– Ismertesse a leggyakrabban előforduló szerves talajszennyezéseket és elhárítási módjukat! Szerves szennyezők sorsa a talajban peszticidek, mobilitás, vízoldhatóság, bioakkumuláció.
– Ismertesse a leggyakrabban előforduló szervetlen talajszennyezéseket és elhárítási módjukat!
– Ismertesse a felszín alatti kőolajszennyezések megoszlását és beépülését a talajba, terjedésének folyamatát és elhárításának módozatait!
– Ismertesse a bioremediáció fogalmát, és alkalmazásait!
– Ismertesse a korszerű hulladéklerakás (deponálás) módszereit
– Ismertesse a talajszennyezés in-situ, in-site, ex-site mentesítések fogalmát és hasonlítsa össze a módszerek előnyeit és hátrányait!
– Ismertesse a talajkolloidokat és szerepüket a talajban.
– Ismertesse az Európai Talaj Charta lényegét.
– A talajmintavétel alapelvei.

Hulladékgazdálkodás:

Megújuló energiák:

– Ismertesse a biomasszákat, csoportosításukat, jellemzőiket.
– Ismertesse a biomasszák energetikai célú felhasználását.
– Ismertesse a szélerőművek működését.
– Ismertesse az alternatív üzemanyagok típusait.
– Ismertesse a vízerőművek működését és típusait.
– Ismertesse a geotermikus energia termikus hasznosítását.
– Ismertesse az elektromos energia előállításának módját geotermikus energiából.
– Ismertesse a hőszivattyús energiaellátást.
– Ismertesse a napenergia termikus hasznosítását.
– Ismertesse a napelemeket és felhasználásukat.
– Ismertesse az energiaforrásokat, és az energialáncot.

Természet-és tájvédelem:

– A környezet és táj fogalma, alrendszerei. A természeti, az épített, a társadalmi környezet tájalkotó tényezői és azok jellemzői.
– A földrajzi táj fogalma. A tájelhatárolás szempontjai, típusai, a tájhatárolás értelmezése magyarországi példák bemutatásával.
– Nagy, közép- és kistájak elkülönítése, a hazai tájbeosztás értelmezése: főbb hazai tájtípusok, a tájak hierarchikus rendszere. A tájak egyensúlyi állapota, az egyensúlyi állapot felbomlásának következményei.
– A táj geológiai szempontú értelmezése, a Föld szilárd anyagai: az ásvány, kőzet, érc, kristály fogalma. A földkérget felépítő kőzetek főbb csoportjai.
– Felszínfejlődés, tájváltozás az alapvető szerkezetföldtani tájformáló tevékenységek következtében. Lemeztektonika és kontinensvándorlás.
– A Föld kontinentális és óceáni litoszférájának fejlődése. Földrengések, magmatizmus, vulkanizmus.
– Hasznosítható érces és nem érces ásványi nyersanyagok a pannon medencében, ezek környezeti hatása és környezetvédelmi hasznosíthatósága.
– Az üledékképződési folyamatok környezetföldtani és tájváltozással összefüggő vonatkozásai. A mállás kapcsolata az éghajlattal.
– A légkör és az óceánok közötti kölcsönhatás. Az éghajlatot meghatározó tényezők, meteorológiai tájbeosztás, klímaövek szerinti besorolás.
– Hidrológiai ciklus, a felszíni (vízfolyások és állóvizek) és felszín alatti vizek sajátosságai.
– Talajképződés főbb tényezői, részfolyamatainak sajátosságai.
– Magyarország tájtípusai, alföldi nagytájak bemutatása, sajátosságai (Alföld, Kisalföld).
– Magyarország tájtípusai, dombvidéki és középhegyvidéki nagytájak bemutatása, sajátosságai (Dunántúli-dombság, – Dunántúli-khg, Északi-khg, Nyugat-magyarországi peremvidék).
– A tájpotenciál és ökológiai potenciál fogalma a tájgazdálkodás összefüggései a fenntartható fejlődés elveivel.
– Tájökológiai értékelés, tájhasználati konfliktusok. A tájvédelem célja, elvei, a fenntarthatóság elveinek és szemléletének érvényesítési lehetőségei.
– Az Európai Unió tájmegőrzési programja, a NATURA 2000 hazai területei.
– Az ökológia fogalma, tárgya, célja, alapelvei. Az ökoszisztéma és bioszféra értelmezése.
– Biológiai szerveződés szintjei. Populáció fogalma (általános és biológiai). Populációdinamikai módszerek; niche metodikája.
– Globális ökológiai mintázatok vizsgálata ökológiai egységekben (egyed, populáció, bioszféra), klímaváltozás hatásai.
– A környezetterhelés biológiai indikátorai, jelző és mérő élőlények jelentősége az ökológiai hatásvizsgálatokban.
– Biológiai környezetminőség fogalma, ökológiai szempontú állapotértékelés metodikája.
– Biodiverzitás monitorozás jelentősége a természetvédelemben.
– Életközösségek és élőhelyek védelme, közösségi szintű természetvédelmi stratégiák. Idegenhonos fajok és az invázió.
– A természetvédelem célja, szervezetei. A természetvédelem hazai és nemzetközi története.
– A környezet- és természetvédelem kapcsolata, természeti értékek általános és kiemelt védelme.
– Természeti értékek megóvása, védettségi fokozatok, a védetté nyilvánítás kritériumai.
– A természetvédelmi területek típusai, elkülönítésük szempontjai, természetvédelmi kezelés: in situ és ex situ természetvédelem.
– A természetvédelem szintjei, tárgyai (geológiai, geomorfológiai, hidrológiai).
– A természetvédelem szintjei, tárgyai (botanikai, zoológiai, tájképi, kultúrtörténeti értékek).
– Nemzetközi természetvédelmi egyezmények, EU rendelkezések a természetvédelem szakágaira vonatkozóan.
– Egyedi tájértékek kataszterezése (tájképi jelentőség, területi jelentőség, komplex tájvédelmi jelentőség).
– A nemzeti parkok tájgazdálkodási és természetvédelmi jelentősége. Természetvédelmi kezelés, restaurációs ökológia.
– A tájvédelmi körzetek tájgazdálkodási és természetvédelmi jelentősége. Természetvédelmi kezelés, restaurációs ökológia.
– A természetvédelmi területek tájgazdálkodási és természetvédelmi jelentősége. Természetvédelmi kezelés, restaurációs ökológia.
– Tájképi értékek védelme, tájhasználat sajátosságai hazánk alföldi tájformáin (HNP, KNP, FHNP, KMNP).
– Tájképi értékek védelme, tájhasználat sajátosságai hazánk dombvidéki tájformáin (DDNP, DINP, ŐNP).
– Tájképi értékek védelme, tájhasználat sajátosságai hazánk középhegyvidéki tájformáin (BNP, ANP, Balatoni NP).

Környezetmérnök szak MSc államvizsga tételek
Környezet és munkabiztonság

– Mi a CE-jelölés, valamint kinek és mikor kell biztosítani? Gépek CE-jelölését mi váltja ki és mi a folyamata?
– Gépek milyen, a gépdirektíván túli jelölése ismeretes a jogilag szabályozott vagy a piaci elvárások szerinti megfelelés biztosítása körében? Az ökocímkéket hogyan osztályozzuk, mi az alkalmazásuk lehetséges oka?
– Mit jelent az életciklus értékelés? Mire terjed ki és milyen szempontokat kell figyelembe venni az elemzés elvégzése során? Mi a BAT és hogyan kapcsolódik a BAT az életciklus elemzéshez és a jogalkotáshoz?
– Mik a klímaváltozás okai és mik a lehetséges következményei? Hogyan támogatják az irányítási rendszerszabványok a klímaváltozás lassítását, illetve az adatpációt?
– Mi az azonos alap és mi a különbség a CSRD, az ESG és a CSDDD között?
– A környezeti tényezők és környezeti hatások elemzésének milyen módszereit ismeri? Milyen előnyei és veszélyei vannak a környezeti hatásmátrix alkalmazásának? Milyen jellemzők alapján lehet az értékelést elvégezni?
– Mi a különbség az ISO 14001:2015 és az EMAS között?
– Mik a munkavédelem területei? Mi a foglalkozás-egészségügy szerepe a munkavédelemben?
– Mi a baleset, munkabaleset, üzemi baleset, fokozott expozíció és foglalkozási megbetegedés?
– Mi a munkahelyi kockázatértékelés és a kémiai-biztonság szempontú kockázatbecslés szerepe, szempontjai és összefüggései egyéb kötelező dokumentációval?
– Milyen fokozott expozíciós eseményeket szabályoz a jog? Mi a szabályzás célja? Milyen lépései, és a vizsgálatnak milyen területei vannak?
– Mi a teljesítménymutatók szerepe? Milyen csoportosítása, szintjei és típusai vannak a teljesítménymutatóknak? Melyiket alkalmazná és miért?

Környezetmérnök szak MSc államvizsga tételek
Munkahelyi és környezeti kockázatok mérése és elemzése

– Kockázat, veszély, kockázatbecslés fogalma. Kockázatok azonosítása. A kockázat alapú tevékenységértékelés, tevékenységszervezés.
– Munkahelyi kockázatértékelés. Munkahelyi veszélyek csoportosítása.
– A méreg, a dózis fogalma. Bioakkumuláció. A mérgező anyagok csoportosítása. Ökotoxikológiai vizsgálatok szerepe a környezetvédelemben.
– Szennyeződések transzportfolyamatai a környezetben. A környezetvédelmi analitika feladata és módszereinek csooportosítása.
– Az analitikai módszerek teljesítményjellemzői. A határérték, a határértékek típusai.
– Mintavétel. A minta reprezentativitását befolyásoló tényezők. A minták típusai.
– Talaj mintavétele, a talaj mintavételi módszerei. Felszín alatti víz monitoringja, monitoringkutak kialakítása, mintavétele.
– Hulladékok analitikája. A hulladék mintavételi és vizsgálati módszereinek csoportosítása.
– Környezeti levegő vizsgálata, a környezeti levegő határértékei, és vizsgálati módszerei.
– Munkahelyi légtér mintavétele, a mintavétel tervezése. AK és CK értékek, ezek alkalmazása.
– Mikrobiológiai kockázatok az emberi környezetben. Legionella kockázat, kockázatos közeg fogalma, azonosítása.

Környezetmérnök szak MSc államvizsga tételek
Ökotoxikológia és környezetegészségügy

1.a) Melyek az anyag toxikus hatását meghatározó tényezők? Fejtse ki a fogalmakat!
b) Mit jelent a REACH rendelet rövidítése, és mi a célja?

2.a) Sorolja fel a toxikológiai tesztek típusait! Fejtsen ki 3-at!
b) Miért fontos a lebontók szerepe az ökoszisztémákban?

3.a) Mondja el a nagy vízibolha (Daphnia magna), mint tesztfaj előnyös jellemzőit! Fejtse ki az ezzel végzett ökotoxikológiai teszteket.
b) Mit jelent a gátlási zóna biotesztek vagy baktériummal végzett tesztek esetén?

4.a) Részletezze az akut és krónikus hal-tesztek jelentőségét!
b) Milyen alternatív lehetőségeket ismer a növényvédelemben, amely nem jár környezeti kockázattal?

5.a) Milyen főbb ökotoxikológiai teszteket alkalmaznak a környezetben található szennyező anyagok hatásainak vizsgálatára, és hogyan biztosítják ezek a tesztek az eredmények megbízhatóságát?
b) Milyen fő típusai vannak az ökoszisztémáknak?

6.a) Határozza meg az ökoszisztéma és a trofikus szint fogalmakat! Hogyan befolyásolják az ökoszisztémák dinamikáját a trofikus szintek közötti energiaáramlás és annak hatékonysága?
b) Mit jelent az ARC rövidítés és hogyan számolható ki?

7.a) Határozza meg a bioakkumuláció és a biomagnifikáció fogalmakat! Milyen hatásai vannak a bioakkumulációnak és a biomagnifikációnak az ökoszisztémákra és a táplálékhálózatokra?
b) Fejtse ki a csíranövény-tesztet

8.a) Hogyan változtatta meg az emberi tevékenység az ökoszisztémák önszabályozó képességét, és milyen következményei vannak ennek? Mondja el az eutrofizáció fogalmát!
b) Mi a különbség a letális dózis (LD) és a letális koncentráció (LC) között?

9.a) Mi a különbség az additív, szinergista és antagonista hatások között az ökotoxikológiai vizsgálatokban?
b) Mit jelent az elsőbbségi szennyezők fogalma az EU-s szabályozásban?

10.a) Mik azok az infokemikáliák és milyen szerepet játszanak az ökoszisztémák működésében. Hogyan befolyásolhatják ezeket az antropogén eredetű szennyező anyagok?
b) Mit jelentenek az LC50, NOAEL rövidítések?