Záróvizsga

A záróvizsgára jelentkezés folyamata: https://neptun.uni-obuda.hu/szakdolgozat

 Záróvizsga tételsorok:

Környezetmérnök szak BsC államvizsga tételek

’E’ jelű képzés esetén

I. Természet-, táj-, és környezeti elemek védelme

1. Levegőtisztaság-védelem

1. Ismertesse a Föld és légkör szféráit.
2. Ismertesse a Föld – Nap rendszer energetikai viszonyait.
3. Ismertesse a globális környezeti problémákat (savas eső, üvegházhatás, ózonréteg elvékonyodás).        
4. Ábra segítségével ismertesse a légkör stabilitását.
5. Ismertesse a természetben előforduló porokat és azok jellemzőit, egészségügyi hatásait.
6. Porleválasztók működése és jellemzői (összportalanítási fok, frakcióportalanítási fok) és ezek meghatározása.
7. Ismertesse a szmog kialakulásának feltételeit.
8. Ismertesse a légszennyező anyagok terjedését és ennek befolyásoló tényezőit.
9. Ismertesse az elektrosztatikus porleválasztókat.
10. Ismertesse a porszűrőket.

2. Vízminőség-védelem

1. Mutassa be a Víz Keretirányelv céljait. Ismertesse a vízgyűjtőterületi gazdálkodás elvét és a vízgyűjtőterület feltárás gyakorlatát. Jellemezze a hazai vízkészletgazdálkodást.
2. Ismertesse a vízminősítés elvét és gyakorlatát. Mutassa be a felszíni víz vízminőségének meghatározásához szükséges fizikai, kémiai és biológiai jellemzőket, valamint a VKI szerinti ökológiai vízminősítést! Ismertesse a hazai felszíni és felszín alatti vizek állapotára legjellemzőbb tulajdonságokat.
3. Ismertesse a vízminőség szabályozás célját, valamint a legfontosabb műszaki, jogi és gazdasági szabályozó eszközöket.
4. Ismertesse a szennyezőanyagok terjedésének folyamatát és az öntisztulást a felszíni és felszín alatti vizekben, valamint a vízfolyások oxigénháztartását meghatározó folyamatokat (oxigén bevitel, szerves anyagok lebomlása, nitrifikáció stb.)
5. Ismertesse az ivóvízzel szemben támasztott követelményeket és ezek eléréséhez szükséges víztisztítási technológiákat, valamint a vízbeszerzés lehetőségeit felszíni és felszín alatti vízbázisokból.
6. Adja meg a szennyvíz definícióját, csoportjait és jellemzőit, valamint az összegyűjtésükre és elvezetésükre alkalmazott módszereket.
7. Ismertesse a kommunális szennyvizek hagyományos tisztítási fokozatait, a tisztított szennyvíz újrahasznosításának feltételeit és lehetőségeit.
8. Ismertesse a víz és szennyvíztisztításban alkalmazott membránszűrési technológia elvét, és a technológiai berendezéseket.
9. Mutassa be a természetközeli és decentralizált szennyvíztisztítási eljárásokat, valamint alkalmazásuk indokait és feltételeit.
10.  Jellemezze a szennyvíziszapot összetétele alapján és ismertesse kezelésének technológiai lehetőségeit és célját, valamint hasznosításának feltételeit és lehetőségeit.

3. Zaj- és rezgésvédelem

• Mit nevezünk hangnak? Mi a különbség a hang és a zaj között? Csoportosítsa a hangokat frekvenciájuk alapján!  Hogyan határozható meg a hangnyomás effektív értéke a hangnyomás csúcs (maximális) értékéből?
• Milyen hangforrás típusokat ismer (mondjon mindegyikre példát)? Mit ért irányítási tényező alatt. Pontszerű hangforrás esetén, hogyan határozható meg a hangtérben a hangintenzitása. Hogyan függ a hangterjedési sebessége levegőben a hőmérséklettől?
• Ismertesse a megismert hangszinteket! Mi a köztük lévő matematikai kapcsolat? Milyen tényezők befolyásolják a hangosságszintet?
• Ismertesse a szabad térben a hang terjedését!  Ismertesse a zajmérés végrehajtását!
• Ismertesse zárt hangtérben a hangterjedését! Mit értünk utózengési idő alatt, hogyan számolható?
• Mit értünk stratégiai zajtérkép alatt? Ismertesse a legfontosabb zajvédelmi megoldásokat (forrásnál, átviteli úton és a vevőnél)!
• Milyen fizikai mennyiségekkel jellemezhető a rezgés nagysága? a Hogyan csoportosíthatjuk a gépészeti jellegű rezgésforrásokat? Melyek a rezgésvédelem főbb módszerei?
• Csoportosítsa a sugárzásokat!  Ismertesse a sugárzások detektálását, mérőeszközeit és mérési módszereit, valamint ismertesse a radioaktív bomlási törvényt!
• Ismertesse a radioaktív hulladékok keletkezését, kezelését, tárolását és végleges elhelyezését! Ismertesse a dózis mennyiségeket!
•  Sugárvédelemben milyen védekezési módszerek alkalmazhatók? Mi ért a környezeti sugárvédelem ellenőrzése alatt?

4. Talajvédelem

• Mi a talaj? Ismertesse a talaj rétegeit, funkcióit, fázisait, kiemelten a talajkolloidokat és szerepüket.
• Ismertesse a talaj degradáció fogalmát, a kiváltó tényezőket! Melyek a legfontosabb talaj degradációs folyamatok (Magyarországon)?
• Ismertesse az eróziós jelenségeket és az ellenük való védekezés módszereit!
• Ismertesse a szikesedés jelenségét kialakulásának körülményeit, és az ellene való védekezést!
• Ismertesse a leggyakrabban előforduló szerves talajszennyezéseket és elhárítási módjukat, valamint a talajmintavétel elveit!
• Ismertesse a leggyakrabban előforduló szervetlen talajszennyezéseket és elhárítási módjukat, valamint a talajmintavétel elveit!
• Ismertesse a felszín alatti kőolajszennyezések megoszlását és beépülését a talajba, terjedésének folyamatát és elhárításának módozatait!
• Ismertesse a bioremediáció és a fitoremediáció fogalmát és alkalmazásainak lehetőségeit!
• Ismertesse a talajszennyezés in-situ, in-site, ex-situ, ex-site mentesítések fogalmát és hasonlítsa össze a módszerek előnyeit és hátrányait!
• Ismertesse az Európai Talaj Charta lényegét.

5. Hulladékgazdálkodás

• Adja meg a hulladékok lehetséges csoportosításait, jellemzőit.
• Ismertesse a hulladékgazdálkodás célját és alapelveit, valamint a Hulladékgazdálkodási Tervet.
• Ismertesse a hulladékgyűjtést.
• Ismertesse a hulladékszállítás lehetséges módozatait és a hulladékátrakást.
• Sorolja fel és ismertesse a hulladék-előkezelés fizikai eljárásait.
• Sorolja fel és ismertesse a hulladék-előkezelés kémiai eljárásait.
• Ismertesse a hulladékégetés technológiai lépéseit.
• Ismertesse a pirolízis technológiai lépéseit.
• Ismertesse az aerob és anaerob hulladékkezelést.
• Ismertesse a veszélyes hulladékok elhelyezését, lerakását.

6. Természet-és tájvédelem

• Mi a földrajzi táj, mit tud a különböző tájfogalmakról, a nagy-közép- és kistájak elkülönítésének szempontjai (tájalkotó tényezők), a tájak hierarchikus rendszere.

• A hazai tájbeosztás értelmezése, főbb tájtípusok ismertetése, Magyarország tájtípusai, alföldi nagytájak bemutatása, sajátosságai (Alföld, Kisalföld).
• A hazai tájbeosztás értelmezése, főbb tájtípusok ismertetése Magyarország tájtípusai, dombvidéki nagytájak bemutatása, sajátosságai (Dunántúli-dombság, Nyugat-magyarországi peremvidék).
• A hazai tájbeosztás értelmezése, főbb tájtípusok ismertetése Magyarország tájtípusai, középhegyvidéki nagytájak bemutatása, sajátosságai (Dunántúli-khg, Északi-khg.
• Biológiai szerveződés szintjei. Populáció fogalma (általános és biológiai). Populációdinamikai módszerek; niche metodikája.
• Globális ökológiai mintázatok vizsgálata ökológiai egységekben (egyed, populáció, bioszféra), klímaváltozás hatásai.
• A környezetterhelés biológiai indikátorai, jelző és mérő élőlények jelentősége az ökológiai hatásvizsgálatokban.
• Biodiverzitás monitorozás jelentősége a természetvédelemben.
• Életközösségek és élőhelyek védelme, közösségi szintű természetvédelmi stratégiák. Idegenhonos fajok és az invázió.
• A természetvédelem célja, szervezetei. A természetvédelem hazai és nemzetközi története.
• A környezet- és természetvédelem kapcsolata, természeti értékek általános és kiemelt védelme.
• Természeti értékek megóvása, védettségi fokozatok, a védetté nyilvánítás kritériumai, egyedi tájérékek kataszterezése.
• A természetvédelmi területek típusai (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület) elkülönítésük szempontjai, természetvédelmi jelentőségük, természetvédelmi kezelés: in situ és ex situ természetvédelem.
• A természetvédelem szintjei, tárgyai (geológiai, geomorfológiai, hidrológiai).
• A természetvédelem szintjei, tárgyai (botanikai, zoológiai, tájképi, kultúrtörténeti értékek).
• Nemzetközi természetvédelmi egyezmények, EU rendelkezések a természetvédelem szakágaira vonatkozóan.
• Az Európai Unió tájmegőrzési programja, a NATURA 2000 hazai területei.
• Tájképi értékek védelme, tájhasználat sajátosságai hazánk alföldi tájformáin (HNP, KNP, FHNP, KMNP).
• Tájképi értékek védelme, tájhasználat sajátosságai hazánk dombvidéki tájformáin (DDNP, DINP, ŐNP).
• Tájképi értékek védelme, tájhasználat sajátosságai hazánk középhegyvidéki tájformáin (BNP, ANP, Balaton-felvidéki NP).

Zöldenergia specializáció kérdései:

II. Megújuló energiák forrásai, alapanyagai és gyakorlati használatuk (Zöld energia szakirány esetén)

Napenergia alkalmazása

1. Csoportosítsa a napenergia hasznosításának lehetőségeit. Térjen ki a napenergia passzív alkalmazására.
2. Ismertesse röviden a Napban lejátszódó fúziós folyamatot! Mit ért a napállandó fogalma alatt? Térjen ki a magyarországi napenergia hasznosítás lehetőségére.
3. Ismertesse a napenergia fototermikus hasznosítást. Milyen eszközökkel valósítható meg? Térjen ki a napkollektorok hatásfokára!
4. Tömören mutassa be a fotoelektromos hasznosítás során alkalmazott napelem működését! Mit ért az STC fogalma alatt?
5. Milyen tényezőktől függ a napelem cellák teljesítménye? Csoportosítsa a különböző napelem típusokat, adja meg hatásfokukat!
6. Mutassa be a szigetüzemű és hálózatra visszatápláló napelemes rendszereket! Ismertesse a napenergia alkalmazásának előnyeit és hátrányait!

Szélenergia alkalmazása

7. Ismertesse a szél kialakulását és a szélsebesség változását a magasság függvényében! Vázolja a szélerőművek fejlődési irányait és trendjét.
8. Hogyan csoportosíthatók a szélerőművek. (tengely elhelyezkedés, teljesítmény nagyság szerint)? Ismertesse a szélerőmű energetikai láncát!
9. Vázlat segítségével mutassa be a háromlapátos szélturbina főbb szerkezeti elemeit! Milyen erőknek köszönhető a széllapátok forgó mozgása?
10. Milyen tényezőktől függ a szélerőmű teljesítménye és hatásfoka? Térjen ki a Betz-formulára.
11. Ismertesse a gondola gépészeti és villamos egységeit! Mi a feladata a közlőműnek?
12. Ismertesse a szélturbinák nemzetközi és hazai jövőjét! Mik a szélturbinák jelenlegi fejlesztési irányai? Milyen környezeti hatásai vannak a szélerőműveknek?

Vízenergia alkalmazása

13. Ismertesse a vízkörforgást! Ismertesse a vízenergia jellemzőit (előnyei és hátrányai). Mutassa be a vízenergia nemzetközi és magyarországi helyzetét!
14. Ismertesse a vízerőművek működést, majd csoportosítsa a vízerőműveket! Milyen vízturbina típusokat alkalmazhatunk az egyes vízerőmű típusoknál?
15. Ismertesse a vízerőművek teljesítményének meghatározását!
16. Ismertesse a tárolós vízerőművek működését!
17. Ismertesse az árapály- és hullámerőműveket!
18. Ismertesse a magyarországi vízenergia potenciált és annak kihasználtságát!

Geotermikus- és hidrogén energia alkalmazása

19. Mit nevezünk geotermikus energiának? Mi a geotermikus gradiens? Ismertesse a geotermikus energia termikus hasznosítását!
20. Ismertesse az elektromos energia előállítását geotermikus energiából! Mik a hasznosítható fluidum fizikai jellemzői ebben az esetben?
21. Ismertesse a földhő hőszivattyús hasznosítását! A földhő energiája alapvetően mitől függ?
22. Ismertesse a hidrogén előállítását, tárolását és szállítását!
23.  Ismertesse az üzemanyagcellák működését és fontosabb típusait!
24. Ismertesse a hibrid meghajtású gépjármű energialáncát! Sorolja fel a hidrogéncellák előnyeit és hátrányait!

Biomassza alapanyagok és alkalmazásuk

25. Indokolja, hogy miért lehet – tágabb értelemben – a biomassza energia alkalmazást egyúttal napenergia hasznosításnak (is) tekinteni?
26. Hogyan csoportosítaná a biomassza alapanyag fajtákat? Minden egyes csoportra adjon példát!
27. Mit ért az úgynevezett „Biomassza dilemma” fogalma alatt? Milyen érveket tud felsorakoztatni mellette és ellene?
28. A hagyományos fosszilis és atomenergetikai mixben mekkora és milyen szerepet lát a biomassza felhasználását tekintve jelenleg és 25 – 50 éves távlaton?
29. Ismertesse a biomassza alapanyagokat hasznosító technológiákat? Az egyik biomassza technológiát részletezze műszaki, energetikai szempontból is!
30. Milyen környezeti hatásai vannak (lehetnek) az egyes biomassza alapanyagok energetikai hasznosításának?

Környezetmérnök szak BsC államvizsga tételek

’C’ jelű képzés esetén

I. Környezeti elemek védelme

1. Levegőtisztaság-védelem

• Ismertesse a Föld és légkör szféráit.
• Ismertesse a Föld – Nap rendszer energetikai viszonyait.
• Ismertesse a globális környezeti problémákat (savas eső, üvegházhatás, ózonréteg elvékonyodás).        
• Ábra segítségével ismertesse a légkör stabilitását.
• Ismertesse a természetben előforduló porokat és azok jellemzőit.
• Porleválasztók jellemzői (összportalanítási fok, frakcióportalanítási fok) és ezek meghatározása.
• Ismertesse a durva porleválasztókat.
• Ismertesse a centrifugális elven működő porleválasztókat.
• Ismertesse az elektrosztatikus porleválasztókat.
• Ismertesse a porszűrőket.

2. Vízminőség-védelem

1. Mutassa be a természeti körforgás során kialakult vízkészleteket és jellemezze azokat! Mi jellemző Magyarország vízkészlet-gazdálkodására?
2. Ismertesse a vízminőség fogalmát és meghatározásához szükséges fizikai, kémiai és biológiai jellemzőket, valamint mutassa be a VKI szerinti ökológiai vízminősítést!
3. Mi a vízminőség szabályozás célja, ismertesse a legfontosabb műszaki és jogi, és gazdasági szabályozó eszközöket?
4. Ismertesse a szennyezőanyagok terjedésének folyamatát és az öntisztulást a felszíni és felszín alatti vizekben!
5. Ismertesse az ivóvízzel szemben támasztott követelményeket és ezek eléréséhez szükséges víztisztítási technológiákat, valamint a vízbeszerzés lehetőségeit felszíni és felszín alatti vízbázisokból?
6. Adja meg a szennyvíz definícióját, csoportjait és jellemzőit, valamint az összegyűjtésükre és elvezetésükre alkalmazott módszereket!
7. Ismertesse a kommunális szennyvizek hagyományos tisztítási fokozatait!
8. Ismertesse a víz és szennyvíztisztításban alkalmazott membránszűrési technológia elvét, és a technológiai berendezéseket!
9. Mutassa be a természetközeli és decentralizált szennyvíztisztítási eljárásokat, és indokolja alkalmazásukról milyen esetben dönt!
10. Jellemezze a szennyvíziszapot összetétele alapján és ismertesse  kezelésének technológiai lehetőségeit és célját!

 

3. Zaj, rezgés, sugárzás védelem

1. Hogyan csoportosíthatjuk a hangokat frekvenciájuk, energiájuk, a hullámalak és időbeni változásuk szerint? Milyen matematikai kapcsolat írható fel a hangintenzitás és a hangnyomás effektív (rms) értéke között? Hogyan határozható meg a hangnyomás effektív értéke a hangnyomás csúcs (maximális) értékéből.
2. Milyen fizikai mennyiségek jellemzik a hangerősségét és mi a kapcsolatuk (hangnyomás-, hangintenzitás- és hangosságszint)? Térjen ki a Fletcher-Munson görbékre! Milyen tényezők befolyásolják a hangosságszintet?
3. Ismertesse a szabadtéri hangterjedést befolyásoló tényezőket! Térjen ki a hanggát (fal) ismertetésére! Értelmezze a Fresnel-féle számot!
4. Ismertesse egy zárt hangtér energiaviszonyait? Mit értünk utózengési idő alatt, hogyan számolható?
5. Milyen mérőszámokat alkalmazunk környezeti zaj szintjének meghatározására és milyen előírások vonatkoznak annak értékelésére? Hogyan határozható meg az észlelési (mérési) pontban az hangnyomásszint (számolással és méréssel)?
6. Mit értünk stratégiai zajtérkép alatt, hogyan készül és mi a funkciója? Ismertesse a legfontosabb zajvédelmi megoldásokat (forrásnál, átviteli úton és a vevőnél)!
7. Hogyan csoportosíthatjuk a gépészeti jellegű rezgésforrásokat? Hogyan határozható meg az egyenértékű rezgésgyorsulás? Hogyan mérhető? Melyek a rezgésvédelem főbb módszerei? Ismertesse a rezgéscsökkentés módozatait!
8. Csoportosítsa a részecskesugárzás fő fajtáit! Ismertesse a radioaktív sugárterhelés természetes és mesterséges összetevőit! Ismertesse a természetes radioaktivitás időbeli lefolyását! Ismertesse a Paksi Atomerőmű működési elvét! Mi a teendő atomerőművi nukleáris balesetek esetén (elhárítási és védekezési módok)?
9. Csoportosítsa az elektromágneses sugárzás fő fajtáit! Milyen fizikai mennyiségekkel értékelhető az ionizáló és nem ionizáló sugárzások erőssége? Ismertesse az „ALARA”-elvet. Ismertesse a sugárvédelem legfontosabb védekezési módjait!
10. Mit értünk fényszennyezés és elektroszmog alatt? Milyen hatással van az élő környezetre? Hogyan csökkenthetjük hatásukat? Térjen ki a mobiltelefonok használatára (sugárzásuk tekintetében).

4. Talajvédelem

1. Mi a talaj? Ismertesse a talaj rétegeit, funkcióit, fázisait.
2. Ismertesse a talaj degradáció fogalmát,  a kiváltó tényezőket! Mik a legfontosabb talaj degradációs folyamatok (Magyarországon)?
3. Ismertesse az eróziós jelenségeket és az ellenük való védekezés módszereit!
4. Ismertesse a szikesedés jelenségét kialakulásának körülményeit, és az ellene való védekezést!
5. Ismertesse a leggyakrabban előforduló szerves talajszennyezéseket és elhárítási módjukat! Szerves szennyezők sorsa a talajban peszticidek, mobilitás, vízoldhatóság, bioakkumuláció.
6. Ismertesse a leggyakrabban előforduló szervetlen talajszennyezéseket és elhárítási módjukat!
7. Ismertesse a felszín alatti kőolajszennyezések megoszlását és beépülését a talajba, terjedésének folyamatát és elhárításának módozatait!
8. Ismertesse a bioremediáció fogalmát, és alkalmazásait!
9. Ismertesse a korszerű hulladéklerakás (deponálás) módszereit
10. Ismertesse a talajszennyezés in-situ, in-site, ex-site mentesítések fogalmát és hasonlítsa össze a módszerek előnyeit és hátrányait!
11. Ismertesse a talajkolloidokat és szerepüket a talajban.
12. Ismertesse az Európai Talaj Charta lényegét.
13. A talajmintavétel alapelvei.

5. Hulladékgazdálkodás

1. Adja meg a hulladékok lehetséges csoportosításait, jellemzőit.
2. Ismertesse a hulladékgazdálkodás célját és alapelveit, valamint a Hulladékgazdálkodási Tervet.
3. Ismertesse a hulladékgyűjtést.
4. Ismertesse a hulladékszállítás lehetséges módozatait és a hulladékátrakást.
5. Sorolja fel és ismertesse a hulladék-előkezelés fizikai eljárásait.
6. Sorolja fel és ismertesse a hulladék-előkezelés kémiai eljárásait.
7. Ismertesse a hulladékégetés technológiai lépéseit.
8. Ismertesse a pirolízis technológiai lépéseit.
9. Ismertesse az aerob és anaerob hulladékkezelést.
10. Ismertesse a veszélyes hulladékok elhelyezését, lerakását.

 

6. Megújuló energiák

1. Ismertesse a biomasszákat, csoportosításukat, jellemzőiket.
2. Ismertesse a biomasszák energetikai célú felhasználását.
3. Ismertesse a szélerőművek működését.
4. Ismertesse az alternatív üzemanyagok típusait.
5. Ismertesse a vízerőművek működését és típusait.
6. Ismertesse a geotermikus energia termikus hasznosítását.
7. Ismertesse az elektromos energia előállításának módját geotermikus energiából.
8. Ismertesse a hőszivattyús energiaellátást.
9. Ismertesse a napenergia termikus hasznosítását.
10. Ismertesse a napelemeket és felhasználásukat.
11. Ismertesse az energiaforrásokat, és az energialáncot.

II. Természet-és tájvédelem

1. A környezet és táj fogalma, alrendszerei. A természeti, az épített, a társadalmi környezet tájalkotó tényezői és azok jellemzői.
2. A földrajzi táj fogalma. A tájelhatárolás szempontjai, típusai, a tájhatárolás értelmezése magyarországi példák bemutatásával.
3. Nagy, közép- és kistájak elkülönítése, a hazai tájbeosztás értelmezése: főbb hazai tájtípusok, a tájak hierarchikus rendszere. A tájak egyensúlyi állapota, az egyensúlyi állapot felbomlásának következményei.
4. A táj geológiai szempontú értelmezése, a Föld szilárd anyagai: az ásvány, kőzet, érc, kristály fogalma.  A földkérget felépítő kőzetek főbb csoportjai.
5. Felszínfejlődés, tájváltozás az alapvető szerkezetföldtani tájformáló tevékenységek következtében. Lemeztektonika és kontinensvándorlás.
6. A Föld kontinentális és óceáni litoszférájának fejlődése. Földrengések, magmatizmus, vulkanizmus.
7. Hasznosítható érces és nem érces ásványi nyersanyagok a pannon medencében, ezek környezeti hatása és környezetvédelmi hasznosíthatósága.
8. Az üledékképződési folyamatok környezetföldtani és tájváltozással összefüggő vonatkozásai. A mállás kapcsolata az éghajlattal.
9. A légkör és az óceánok közötti kölcsönhatás. Az éghajlatot meghatározó tényezők, meteorológiai tájbeosztás, klímaövek szerinti besorolás.
10. Hidrológiai ciklus, a felszíni (vízfolyások és állóvizek) és felszín alatti vizek sajátosságai.
11. Talajképződés főbb tényezői, részfolyamatainak sajátosságai.
12. Magyarország tájtípusai, alföldi nagytájak bemutatása, sajátosságai (Alföld, Kisalföld).
13. Magyarország tájtípusai, dombvidéki és középhegyvidéki nagytájak bemutatása, sajátosságai (Dunántúli-dombság, Dunántúli-khg, Északi-khg, Nyugat-magyarországi peremvidék).
14. A tájpotenciál és ökológiai potenciál fogalma a tájgazdálkodás összefüggései a fenntartható fejlődés elveivel.
15. Tájökológiai értékelés, tájhasználati konfliktusok. A tájvédelem célja, elvei, a fenntarthatóság elveinek és szemléletének érvényesítési lehetőségei.
16. Az Európai Unió tájmegőrzési programja, a NATURA 2000 hazai területei.
17. Az ökológia fogalma, tárgya, célja, alapelvei. Az ökoszisztéma és bioszféra értelmezése.
18. Biológiai szerveződés szintjei. Populáció fogalma (általános és biológiai). Populációdinamikai módszerek; niche metodikája.
19. Globális ökológiai mintázatok vizsgálata ökológiai egységekben (egyed, populáció, bioszféra), klímaváltozás hatásai.
20. A környezetterhelés biológiai indikátorai, jelző és mérő élőlények jelentősége az ökológiai hatásvizsgálatokban.
21. Biológiai környezetminőség fogalma, ökológiai szempontú állapotértékelés metodikája.
22. Biodiverzitás monitorozás jelentősége a természetvédelemben.
23. Életközösségek és élőhelyek védelme, közösségi szintű természetvédelmi stratégiák. Idegenhonos fajok és az invázió.
24. A természetvédelem célja, szervezetei. A természetvédelem hazai és nemzetközi története.
25. A környezet- és természetvédelem kapcsolata, természeti értékek általános és kiemelt védelme.
26. Természeti értékek megóvása, védettségi fokozatok, a védetté nyilvánítás kritériumai.
27. A természetvédelmi területek típusai, elkülönítésük szempontjai, természetvédelmi kezelés: in situ és ex situ természetvédelem.
28. A természetvédelem szintjei, tárgyai (geológiai, geomorfológiai, hidrológiai).
29. A természetvédelem szintjei, tárgyai (botanikai, zoológiai, tájképi, kultúrtörténeti értékek).
30. Nemzetközi természetvédelmi egyezmények, EU rendelkezések a természetvédelem szakágaira vonatkozóan.
31. Egyedi tájértékek kataszterezése (tájképi jelentőség, területi jelentőség, komplex tájvédelmi jelentőség).
32. A nemzeti parkok tájgazdálkodási és természetvédelmi jelentősége. Természetvédelmi kezelés, restaurációs ökológia.
33. A tájvédelmi körzetek tájgazdálkodási és természetvédelmi jelentősége. Természetvédelmi kezelés, restaurációs ökológia.
34. A természetvédelmi területek tájgazdálkodási és természetvédelmi jelentősége. Természetvédelmi kezelés, restaurációs ökológia.
35. Tájképi értékek védelme, tájhasználat sajátosságai hazánk alföldi tájformáin (HNP, KNP, FHNP, KMNP).
36. Tájképi értékek védelme, tájhasználat sajátosságai hazánk dombvidéki tájformáin (DDNP, DINP, ŐNP).
37. Tájképi értékek védelme, tájhasználat sajátosságai hazánk középhegyvidéki tájformáin (BNP, ANP, Balatoni NP).