A rendezvény fő célja volt annak bemutatása, hogy a különböző tudományterületek hogyan járulnak hozzá a fenntarthatósághoz, továbbá a minőségi oktatás, mint fenntarthatósági célkitűzés, milyen kihívások elé állítja az oktatókat, pedagógusokat és a felelős vezetőket. A rendezvény fő üzenete, hogy valós problémák felismerése során tudjuk megfogalmazni mindazokat a kérdéseket, melyekre az adott válaszok mentén hatékonyabbá tehetjük az oktatási rendszert, ezáltal a fenntartható fejlődési célokat is elérhetővé tudjuk tenni.
A minőségi oktatásban a tudás közvetítése mellett a készségek, képességek fejlesztése kap nagy szerepet, legfőbb célként kitűzve a „bölcs”, hasznosítható tudás elérését. A fenntartható fejlődés előmozdításához biztosítani kell mindenki számára a szükséges tudást a fenntartható fejlődésről és a fenntartható életmódról, az emberi jogokról, a nemek egyenlőségéről, a békés és erőszakmentes kultúra jelentőségéről, a globális polgárságról, a kulturális sokszínűség megbecsüléséről és a kultúrának a fenntartható fejlődéshez történő hozzájárulásáról.
A konferencia témakörei:
- Környezetpedagógia a fenntarthatóság pedagógiája
- Erdőpedagógia
- Online oktatás
- Oktatás a társadalmi, gazdasági innovációért
- Szakképzéshez / szakemberképzéshez kapcsolódó projektek a felsőoktatásban, műhelymunkák
- PBL – Problémaalapú oktatás, RBL – Kutatásalapú oktatás
- Projektmenedzsment az oktatásban – projektkompetenciák
A Környezet és egészségtudatosság/Projektmódszer szekcióban adta elő Tankó Zsófia, Patik Gábor és Várkonyi Bence környezetmérnök 3. évfolyamos hallgatók a CoFarm4Cities projektben készült “Talajvíz-háztartás vizsgálat a Csúcshegy keleti lejtőjén – vízminőségvédelmi projekt” tanulmány legfontosabb eredményeit.
A projektmunka legfőbb célja, a terület talajvíz térképének elkészítése volt, mely segít annak eldöntésében, hogy a tervezett városi farm területén állandó vízforrásnak tekinthető-e a talajvíz vagy sem. Összesen 13 kutat sikerült beazonosítaniuk a kutatóknak, melyek közül 5 fúrt, és 8 ásott kivitelezésű. Ezek közül 7 kútból vettek vízmintát vízminősítés céljából, melynek eredményeivel igazolni kívánták, hogy a kútban található talajvíz alkalmas-e öntözésre vagy sem.
A vizsgálati eredmények a geológiai tényezőket figyelembe véve egyértelműen igazolták, hogy a területen összefüggő víztükör nem várható. A talajvíz a területen szivárgók formájában jelenik meg, így a városi farm gazdálkodásában nem lehet alapozni öntözővízként a talajvízre.
Talajvíz térkép (Tankó et al. (2024) Talajvíz-háztartás vizsgálat a Csúcshegy keleti lejtőjén
A talajvíz kémiai vizsgálatok eredményei meggyőzőek azzal kapcsolatban, hogy határérték feletti nehézfém és szervesanyag nem található a vízben, viszont magas a sótartalom, ami miatt csak kémiai feljavítás, hígítás után alkalmas a víz öntözési célokra. A tanulmány eredményeként tisztázódott, hogy a városi farm területén az öntözésre használt vizet más forrásból, pl. mélységi vízből kell biztosítani. A terület geológiai tulajdonságai alapján bizonyosnak vehető a karsztvíz jelenléte, mely biztosíthatja a kellő mennyiségű és minőséget öntözővizet.
#cofarm4cities #fenntarthatóság #esővízgyűjtés #környezetvédelem #öntözés #obudaiegyetem #csapadék
